Mozgás a durván ferde síkon a súrlódási erővel – Newton mozgástörvényének alkalmazása, problémák és megoldások

1. Tárgyak tömeg = 2 kg, gravitációs gyorsulás = 9.8 m / s2, együtthatója a statikus súrlódás = 0.2, a kinetikus súrlódási együttható = 0.1. Nyugalmi állapotban van vagy gyorsul a tárgy? Ha a tárgy gyorsul, mennyi az (a) a doboz hatóerejének nettó erő (b) nagysága és iránya? gyorsulás!

Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 1

Megoldás

Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 2

Ismert:

Tömeg (m²) = 2 kg

Nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Statikus súrlódási együttható (μs) = 0.2

Kinetikus súrlódási együttható (μk) = 0.1

Tömeg (t) = mg = (2)(9.8) = 19.6 Newton

A vízszintes komponens súly (wx) = w sin 30o = (19.6)(0.5) = 9.8 Newton

A súly függőleges komponense (wy) = w cos 30o = (19.6)(0.5√3) = 9.8√3 Newton

A normál erő (N) = wy = 9.8√3 Newton

A statikus súrlódás ereje (fs) = (0.2)(9.8√3) = 1.96√3 Newton = 3.39 Newton

A kinetikus súrlódás ereje (fk) = (0.1)(9.8√3) = 0.98√3 Newton = 1.69 Newton

megoldás:

A tárgy nyugalomban van, ha wx < fs, az objektum lefelé mozog, ha wx > fs.

wx = 9.8 Newton és fs = 3.39 Newton.

(a) a nettó erő

ΣF = wx - fk = 9.8 – 1.69 = 8.11 Newton

(b) a gyorsulás nagysága és iránya

ΣF = ma

8.11 = (2) a

a = 4.05

A gyorsulás nagysága = 4.05 m/s2 és a gyorsulás iránya = lefelé.

2. A tárgy tömege = 4 kg, a nehézségi gyorsulás = 9,8 m/s2A kinetikus súrlódási együttható = 0.2 és a statikus súrlódási együttható = 0.4. Az erő nagysága F = 40 Newton. A tárgy nyugalmi állapotban van, vagy lefelé csúszik? Ha a tárgy lefelé csúszik, mennyi (a) az nettó erő, (b) a gyorsulás nagysága és iránya?

Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 3

Megoldás

Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 4

Ismert:

Tömeg (m²) = 4 kg

Nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

A statikus súrlódási együttható (μs) = 0.4

A kinetikus súrlódási együttható (μk) = 0.2

Tömeg (w) = mg = (4)(9.8) = 39.2 Newton

A súly vízszintes komponense (wx) = w sin 30o = (39.2)(0.5) = 19.6 Newton

A súly függőleges komponense (wy) = w cos 30o = (392)(0,5√3) = 19.6√3 Newton

A normálerő (N) = wy = 19.6√3 Newton = 33.95 Newton

a statikus súrlódási erő (fs) = μs N= (0,4)(33.95) = 13.58 Newton

A kinetikus súrlódási erő (fk) = μk N= (0.2)(33.95) = 6.79 Newton

F = 40 Newton

megoldás:

A tárgy lefelé csúszik, ha F < wx +fsA tárgy felfelé csúszik, ha F > wx +fs.

F = 40 Newton, wx = 19.6 Newton és fs = 13.58 Newton.

F nagyobb, mint wx +fs így a tárgy felfelé csúszik.

(a) A nettó erő

ΣF = F – wx - fk = 40 – 19.6 – 6.79 = 13.61 Newton

(b) A gyorsulás nagysága és iránya

ΣF = ma

6.4 = (4) a

a = 1.6

A gyorsulás nagysága 1.6 m/s2 és a gyorsulás iránya felfelé mutat.

[wpdm_csomag azonosítója='481']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül – Newton mozgástörvényének alkalmazása, problémák és megoldások

1. Doboz tömeg = 2 kg, gravitációs gyorsulás = 9.8 m / s2Határozza meg (a) a dobozt lefelé gyorsító nettó erőt (b) a doboz nagyságát? gyorsulás.

Mozgás lejtős síkon súrlódási erő nélkül - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 1

Megoldás

Mozgás lejtős síkon súrlódási erő nélkül - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 2

Ismert:

Tömeg (m²) = 2 kg

Nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (w) = mg = (2)(9.8) = 19.6 Newton

wx = w sin 30 = (19.6)(0.5) = 9.8 Newton

wy = w cos 30 = (19.6)(0.5√3) = 9.8√3 Newton

megoldás:

(1) Az nettóce, ami felgyorsítja a dobozt

A ferde sík sima, így nincs súrlódási erő. Az egyetlen erő, ami a tárgyra hat, a w.x.

ΣF = wx

ΣF = 9.8 Newton

(B) a gyorsulás nagysága

ΣF = ma

9.8 = (2) a

a = 9.8 / 2

a = 4.9 m/s2

A gyorsulás nagysága 4.9 m/s2, a gyorsulás iránya lefelé mutat.

2. Ferde sík sima, így nincs súrlódási erőA tárgy tömege 3 kg, a nehézségi gyorsulása 9.8 m/s2Határozza meg az F erő nagyságát, ha (a) a tárgy nyugalomban van (b) a tárgy lefelé mozog állandó 2 m/s gyorsulással.2 (c) egy tárgy felfelé mozog állandó 2 m/s gyorsulással2.

Mozgás lejtős síkon súrlódási erő nélkül - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 3

Megoldás

Mozgás lejtős síkon súrlódási erő nélkül - Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 4

Ismert:

Tömeg (m²) = 3 kg

Nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Tömeg (w) = mg = (3)(9.8) = 29.4 Newton

wx = w sin 30 = (29.4)(0.5) = 14.7 Newton

wy = w cos 30 = (29.4)(0.5√3) = 14.7√3 Newton

megoldás:

(a) Az F erő nagysága, ha egy tárgy nyugalmi állapotban van

Newton első törvénye A mozgástörvény kimondja, hogy ha egy test nyugalmi állapotban van, akkor a rá ható nettó erő nulla.

ΣF = 0

F – wx = 0

F = wx

F = 14.7 Newton

(b) Az F erő nagysága, ha egy tárgy állandó 2 m/s sebességgel lefelé mozog2

ΣF = ma

wx – F = ma

14.7 – F = (3)(2)

14.7 – F = 6

F = 14.7–6

F = 8.7 Newton

(c) Az F erő nagysága, ha egy tárgy állandó 2 m/s sebességgel felfelé mozog2

ΣF = ma

F – wx = ma

F – 14.7 = (3)(2)

F – 14.7 = 6

F = 14.7 + 6

F = 20.7 Newton

[wpdm_csomag azonosítója='479']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Két test azonos gyorsulású mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására – problémák és megoldások

1. Tömeg Az 1. doboz súlya 2 kg, a 2. doboz tömege 4 kg, a nehézségi gyorsulás 10 m/s2, az F erő nagysága 40 Newton. Az 1-es doboz és a padló közötti mozgási súrlódási együttható 0.2, a 2-es doboz és a padló közötti mozgási súrlódási együttható pedig 0.3. Határozza meg (a) a doboz nagyságát és irányát gyorsulás (b) Az 1. doboz által a 2. dobozra kifejtett erő nagysága (F12) és a 2. doboz által az 1. dobozra kifejtett erő nagysága (F21).

Két test azonos gyorsulású mozgása egyenetlen vízszintes felületen súrlódási erő hatására - feladatok és megoldások 1

Megoldás

Két test azonos gyorsulású mozgása egyenetlen vízszintes felületen súrlódási erő hatására - feladatok és megoldások 2

Ismert:

Az 1. doboz tömege (m1) = 2 kg

Az 2. doboz tömege (m2) = 4 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2,

Az F erő = 40 Newton,

Együttható a kinetikus súrlódás az 1. doboz és a padló között (μk1) = 0.2

A 2. doboz és a padló közötti kinetikus súrlódási együttható (μk2) = 0.3

Az súly az 1. dobozból (w1) = m1 g = (2)(10) = 20 Newton

A 2. doboz súlya (w2) = m2 g = (4)(10) = 40 Newton

Az normál erő az 1. dobozra kifejtett erő (N1) = w1 = 20 Newton

A 2-es dobozra ható normálerő (N2) = w2 = 40 Newton

Az 1-es dobozra ható kinetikus súrlódási erő (fk1) = (μk1)(Én1) = (0.2)(20) = 4 Newton

Az 2-es dobozra ható kinetikus súrlódási erő (fk2) = (μk1)(Én2) = (0.3)(40) = 12 Newton

megoldás:

(a) A doboz gyorsulásának nagysága és iránya

ΣF = ma

F - fk1 - fk2 = (m1 +m2), hogy

40 – 4 – 12 = (2 + 4) a

24 = 6 egy

a = 24 / 6

a = 4 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = jobbra.

(b) Az 1. doboz által a 2. dobozra kifejtett erő nagysága (F12) és a 2. doboz által az 1. dobozra kifejtett erő nagysága (F21).

Számítsd ki az F nagyságát12 :

ΣF = ma

F12 - fk2 = (m2), hogy

F12 – 12 = (4)(4)

F12 - 12 = 16

F12 = 16 + 12

F12 = 28 Newton

F12 és F21 azok a hatás- és reakcióerők, amelyek a különböző tárgyakra hatnak. F12 és F21 azonos nagyságrendű és ellentétes irányú.

F12 = 28 Newton = F21 = 28 Newton.

2. Az 1. doboz tömege 2 kg, a 2. doboz tömege 4 kg, a nehézségi gyorsulás 10 m/s2, az F erő 40 N. Az 1. doboz és a padló közötti kinetikus súrlódási együttható 0.2, a 2. doboz és a padló közötti kinetikus súrlódási együttható pedig 0.3. Határozza meg (a) a gyorsulás nagyságát és irányát, (b) a dobozokat összekötő zsinór feszültségét. A zsinór tömegét ne vegye figyelembe.

Két test azonos gyorsulású mozgása egyenetlen vízszintes felületen súrlódási erő hatására - feladatok és megoldások 3

Ismert:

Az 1. doboz tömege (m1) = 2 kg

Az 2. doboz tömege (m2) = 4 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2,

Az F erő = 40 Newton,

Az 1-es doboz és a padló közötti mozgási súrlódási együttható 0.2 (μk1) = 0.2

Az 2-es doboz és a padló közötti mozgási súrlódási együttható 0.2 (μk2) = 0.3

A 1. doboz súlya (w1) = m1 g = (2)(10) = 20 Newton

A 2. doboz súlya (w2) = m2 g = (4)(10) = 40 Newton

A 1-es dobozra ható normálerő (N1) = w1 = 20 Newton

A 2-es dobozra ható normálerő (N2) = w2 = 40 Newton

Az 1-es dobozra ható kinetikus súrlódási erő (fk1) = (μk1)(Én1) = (0.2)(20) = 4 Newton

Az 2-es dobozra ható kinetikus súrlódási erő (fk2) = (μk1)(Én2) = (0.3)(40) = 12 Newton

megoldás:

(a) a gyorsulás nagysága és iránya

ΣF = ma

F - fk1 - fk2 = (m1 +m2), hogy

40 – 4 – 12 = (2 + 4) a

24 = 6 egy

a = 24 / 6

a = 4 m/s2

A gyorsulás nagysága 4 m/s2, a gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = jobbra.

(b) Feszültség a zsinórban

Az 1-es dobozra vízszintes irányban ható erők az 1-es feszültség (T1) jobbra és a kinetikus súrlódás ereje 1 (fk1) balra. Alkalmazd Newton második törvényét:

ΣF = ma

T1 - fk1 = m1 a

T1 - 4 = (2)(4)

T1 - 4 = 8

T1 = 8 + 4 = 12 Newton

A 2-es dobozra vízszintes irányban ható erők a 2-es feszültség (T2) balra és a kinetikus súrlódás ereje 2 (fk2) jobbra. Alkalmaz Newton második törvénye :

ΣF = ma

F – T2 - fk2 = m2 a

40 – T2 – 12 = (4)(4)

28 – T2 = 16

T2 = 28 – 16 = 12 Newton

A dobozokat összekötő zsinór feszültsége = T1 = T.2 = T = 12 Newton.

[wpdm_csomag azonosítója='493']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen súrlódási erő hatására
  7. Mozgás ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. Kötélekkel és csigákkal összekötött testek mozgása
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül – Newton mozgástörvényének alkalmazása, problémák és megoldások

1. Az 1. tárgy tömege 2 kg, a 2. tárgy tömege 4 kg, a nehézségi gyorsulás 10 m/s2, az F erő nagysága 12 Newton. Határozza meg a tárgyak gyorsulásának nagyságát és irányát!

Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül – Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 1

Ismert:

m1 = 2 kg, m²2 = 4 kg, g = 10 m/s2, F = 12 Newton

kívánatos : Egy

megoldás:

ΣF = ma

F = (m1 +m2), hogy

12 = (2 + 4) egy

12 = 6 egy

a = 12 / 6

a = 2 m/s2

A gyorsulás nagysága 2 m/s2, a gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = jobbra.

2. Tömeg Az 1. tárgy tömege 2 kg, a 2. tárgy tömege 4 kg, a nehézségi gyorsulás 10 m/s2, az F erő nagysága 24 N. Határozza meg az erő nagyságát és irányát gyorsulás.

Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül – Newton mozgástörvényének alkalmazása, feladatok és megoldások 2

Ismert:

m1 = 2 kg, m²2 = 4 kg, g = 10 m/s2, F = 24 Newton

Wanted: gyorsulás (a)

megoldás:

ΣF = ma

F = (m1 +m2), hogy

24 = (2 + 4) egy

24 = 6 egy

a = 24 / 6

a = 4 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = jobbra.

[wpdm_csomag azonosítója='474']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

A statikus és a kinetikus súrlódás ereje – problémák és megoldások

Megoldott problémák Newton mozgástörvényeivel kapcsolatban - A statikus és a kinetikus súrlódás ereje

1. Egy tárgy vízszintes padlón nyugszik. A statikus súrlódási együttható 0.4. és a a nehézségi gyorsulás 9.8 m/s2Határozza meg (a) a statikus súrlódás maximális erejét (b) az F minimális erejét 

Statikus és kinetikus súrlódási erő – problémák és megoldások 1

Megoldás

Statikus és kinetikus súrlódási erő – problémák és megoldások 2

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

A statikus súrlódási együtthatós) = 0.4

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (t) = mg = (1 kg)(10 m/s2) = 10 kg m/s2 = 10 Newton

Normális erő (N) = w = 10 Newton

Keresett:

(1) A statikus súrlódás maximális ereje (b) A minimális F erő

megoldás:

(1) A statikus súrlódás maximális ereje

fs = μs N

fs = (0.4)(9.8 N) = 3.92 Newton

(b) A minimális F erő

Ha az F erő hat a tárgyra, de a tárgy nem mozdul el, akkor a padló által a tárgyra kifejtett statikus súrlódási erőnek kell hatnia. Ha a tárgy mozogni kezd, a statikus súrlódási erő túllépése esetén létre kell hozni a kinetikus súrlódási erőt. A tárgy akkor kezd mozogni, ha F nagyobb, mint a statikus súrlódás maximális ereje.

Tehát az F minimális ereje = a statikus súrlódás maximális ereje = 3.92 newton.

2. Egy 1 kg-os dobozt F erő húzza egy vízszintes felületen, így a doboz állandó sebességgel mozog. Ha a kinetikus súrlódási együttható 0.1, határozd meg az F erő nagyságát! (g = 9.8 m/s2)

Statikus és kinetikus súrlódási erő – problémák és megoldások 3

Ismert:

A kinetikus súrlódási együttható (μk) = 0.1

Doboz tömege (m) = 1 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (t) = mg = (1 kg)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

Normál erő (N) = w = 9.8 Newton

kívánatos : F

megoldás:

Newton első törvénye kimondja, hogy ha egy tárgyra nem hat nettó erő, akkor minden tárgy nyugalmi állapotában marad, vagyis állandó sebességgel halad egyenes vonalban.

Tehát, ha a tárgy egy állandó sebesség, nem lehet nettó erő (ΣF = 0)Az F erő a tárgyra a jobb oldalon hat, így a kinetikus súrlódás ereje a bal oldalon lévő tárgyra hat.

ΣF = 0

F – fk = 0

F = fk

A kinetikus súrlódás ereje:

fk = μk N = (0.1)(9.8 N) = 0.98 Newton

a tárgy állandó sebességgel mozog, F = fk = 0.98 Newton

3. Egy tárgy lecsúszik egy ferde sík állandó sebességgel. Határozza meg a kinetikus súrlódási együtthatót (μk). g = 9.8 m/s2

Statikus és kinetikus súrlódási erő – problémák és megoldások 4

Megoldás

Statikus és kinetikus súrlódási erő – problémák és megoldások 5

w = súly, wx = a súly vízszintes komponense, a pontok a lejtő mentén, wy = a súly függőleges komponense, merőleges a ferde síkra, N = normálerő, fk = a kinetikus súrlódás ereje.

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

tömeg (t) = mg = (1 kg) (9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

wx = w sin 30o = (9.8⁻⁹⁴ N)(0.5) = 4.9 Newton

wy = w cos 30o = (9.8₀ ...3 = 4.93 Newton

Normál erő (N) = wy = 4.93 Newton

Keresett: kinetikus súrlódási együttható (μk)

megoldás:

Egy tárgy állandó sebességgel csúszik lefelé egy ferde síkon úgy, hogy az eredő erő = 0.

ΣF = 0

wx - fk = 0

wx = fk

wx = μk N

5 = μk (53)

μk = 5 / 53

μk = 1 /3

μk = 0.58

[wpdm_csomag azonosítója='472']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen súrlódási erő hatására
  7. Mozgás ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás durva ferde síkon súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. Kötélekkel és csigákkal összekötött testek mozgása
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások

Megoldott problémák Newton mozgástörvényeivel – Newton második mozgástörvénye 

1. Egy 1 kg-os tárgy állandó 5 m/s sebességgel gyorsul2Becsüld meg a tárgy gyorsításához szükséges nettó erőt.

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

Gyorsulás (a) = 5 m/s2

kívánatos : nettó erő (∑F)

megoldás:

Newton második törvényét használjuk az erőhatás kiszámításához.

ΣF = ma

ΣF = (1 kg)(5 m/s2) = 5 kg m/s2 = 5 Newton

2. Tömeg Egy tárgy tömege = 1 kg, nettó erő ∑F = 2 Newton. Határozza meg a tárgy gyorsulásának nagyságát és irányát….

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 1

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

Nettó erő (∑F) = 2 Newton

kívánatos A gyorsulás nagysága és iránya (a)

megoldás:

a = ∑F/m

a = 2 / 1

a = 2 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya (∑F)

3. A tárgy tömege = 2 kg, F1 = 5 Newton, F2 = 3 Newton. A gyorsulás nagysága és iránya…

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 2

Ismert:

Tömeg (m²) = 2 kg

F1 = 5 Newton

F2 = 3 Newton

Keresett: A gyorsulás nagysága és iránya (a)

megoldás:

nettó erő:

ΣF = F1 - F2 = 5 – 3 = 2 Newton

A gyorsulás nagysága:

a = ∑F/m

a = 2 / 2

a = 1 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = az F iránya1

4. A tárgy tömege = 2 kg, F1 = 10 Newton, F2 = 1 Newton. A gyorsulás nagysága és iránya…

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 3

Ismert:

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 4

Tömeg (m²) = 2 kg

F2 = 1 Newton

F1 = 10 Newton

F1x =F1 cos 60o = (10)(0.5) = 5 Newton

kívánatos A gyorsulás nagysága és iránya (a)

megoldás:

Nettó erő:

ΣF = F1x - F2 = 5 – 1 = 4 Newton

A gyorsulás nagysága:

a = ∑F/m

a = 4 / 2

a = 2 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = az F iránya1x

5. F1 = 10 Newton, F2 = 1 Newton, m1 = 1 kg, m²2 = 2 kg. A gyorsulás nagysága és iránya…

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 5

Ismert:

Tömeg 1 (m1) = 1 kg

Tömeg 2 (m2) = 2 kg

F1 = 10 Newton

F2 = 1 Newton

kívánatos A gyorsulás nagysága és iránya (a)

megoldás:

A nettó erő:

ΣF = F1 - F2 = 10 – 1 = 9 Newton

A gyorsulás nagysága:

a = ∑F / (m1 +m2)

a = 9 / (1 + 2)

a = 9 / 3

a = 3 m/s2

A gyorsulás iránya = a nettó erő iránya = F iránya1

6.

Egy 40 kg-os tömböt 200 N erő gyorsít fel. A tömb gyorsulása 3 m/s2Határozza meg a blokkra ható súrlódási erő nagyságát.

A. 15 ÉNewton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 7

B. 40 É

C. 43 É

D. 80 É

Ismert:

Tömeg (m²) = 40 kg

Erő (F) = 200 N

Gyorsulás (a) = 3 m/s2

Wanted: Súrlódási erő (Fg)

megoldás:

Az egyenlet Newton második mozgástörvénye

ΣF = ma

ΣF = nettó erő, m = tömeg, a = gyorsulás

Az F erő iránya jobbra, a súrlódási erő iránya balra (a súrlódási erő iránya ellentétes a tárgy mozgási irányával).

Válassza ki a jobbra mutató értéket pozitívnak, a balra mutató értéket pedig negatívnak.

ΣF = ma

F – Fg = ma

200 – Fg = (40)(3)

200 – Fg = 120

Fg = 200 - 120

Fg = 80 Newton

A helyes válasz D.

7. Helyezz egy 100 gramm tömegű A tömböt egy 300 gramm tömegű B tömb fölé, majd a B tömböt 5 N erővel függőlegesen felfelé nyomd. Határozd meg a normál erő a B blokk által az A blokkra kifejtett hatás.

A. 1 ÉNewton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 2

B. 1.25 É

C. 2 É

D. 3 É

Ismert:

Erő (F) = 5 Newton

Az A tömb tömege (mA) = 100 gramm = 0.1 kg

A B tömb tömege (mB) = 300 gramm = 0.3 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2

Súly az A blokkból (wA) = (0.1 kg)(10 m/s2) = 1 kg m/s2 = 1 Newton

A B blokk súlya (wB) = (0.3 kg)(10 m/s2) = 3 kg m/s2 = 3 Newton

Keresett: A B blokk által az A blokkra kifejtett normálerő

megoldás:

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 3Számos erő hat mindkét blokkra, ahogy az ábrán is látható.

F = nyomóerő (a B blokkra hat)

wA = az A blokk súlya (hat az A blokkra)

wB = a B blokk súlya (a B blokkra hat)

NA = a B blokk által az A blokkra kifejtett normálerő (Az A blokkra hat)

NA' = az A tömb által a B tömbre kifejtett normálerő (Hatás a B tömbre)

Alkalmazd Newton második mozgástörvényét mindkét blokkra:

ΣF = ma

F – wA - wB +NA - NA' = (mA +mB), hogy

NA és NA„olyan hatás-reakció erők, amelyek azonos nagyságúak, de ellentétes irányúak, így kiesnek az egyenletből.”

F – wA - wB = (mA +mB), hogy

5 – 1 – 3 = (0.1 + 0.3) a

5 – 4 = (0.4) a

1 = (0.4) a

a = 1 / 0.4

a = 2.5 m/s2

Alkalmazd Newton második mozgástörvényét az A blokkra:

ΣF = ma

NA - wA = mA a

NA – 1 = (0.1)(2.5)

NA - 1 = 0.25

NA = 1 + 0.25

NA = 1.25 Newton

A helyes válasz a B.

8. Egy 4 N súlyú tárgyat egy kötél és egy csiga tart. 2 N erő hat a blokkra, és a kötél egyik végét 9 N erő húzza. Határozza meg az X tárgyra ható nettó erőt!

A. 3 É felfeléNewton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 4

B. 4 N lefelé

C. 9 É felfelé

D. 9 É lefelé

Ismert:

X súlya (wX) = 4 Newton

Húzóerő (Fx) = 2 Newton

Húzóerő (FT) = 9 Newton

Wanted: Nettó erő hat az X tárgyra

megoldás:

Függőlegesen felfelé ható erők, amelyek a tárgyra hatnak

A feszítőerő nagysága a zsinór minden részén azonos. Tehát a feszítőerő 9 N.

Függőlegesen lefelé ható erők, amelyek a tárgyra hatnak

Két erő hat az X tárgyra, és mindkét erő függőlegesen lefelé irányul, a w súly vízszintes összetevőjex és az F erő vízszintes komponensex.

A tárgyra ható nettó erő

FT - wX - Fx = 9 – 4 – 2 = 9 – 6 = 3

Az X tárgyra ható nettó erő 3 Newton, függőlegesen felfelé.

A helyes válasz A.

9. Egy tárgy kezdetben sima, vízszintes felületen nyugszik. 16 N erő hat rá, így 2 m/s sebességgel gyorsul.2Ha ugyanaz a test egy érdes vízszintes felületen nyugszik, így a rá ható súrlódási erő 2 N, akkor határozd meg a test gyorsulását, ha ugyanaz a 16 N erő hat rá?

A. 1.75 m/s2

B. 1.50 m/s2

C. 1.00 m/s2

D. 0.88 m/s2

Ismert:

Erő (F) = 16 Newton = 16 kg m/s2

Gyorsulás (a) = 2 m/s2

Súrlódási erő (Ffric) = 2 Newton = 2 kg m/s2

Keresett: A tárgy gyorsulása?

megoldás:

Sima vízszintes felület (súrlódási erő nélkül):

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 5ΣF = ma

F = ma

16 = (m²)

m = 16/2

m = 8 kg

A tárgy tömege 8 kilogramm.

Egyenetlen vízszintes felület (súrlódási erő hat):

Newton második mozgástörvénye – problémák és megoldások 6ΣF = ma

F – Ffric = ma

16 – 2 = 8 egy

14 = 8 egy

a = 14 / 8

a = 1.75 m/s2

A tárgy gyorsulása 1.75 m/s2.

A helyes válasz A.

10. Tom és Andrew egy tárgyat tolnak a sima padlón. Tom 5.70 N erővel tolja a tárgyat. Ha a tárgy tömege 2.00 kg, és a tárgy által érzékelt gyorsulás 2.00 ms-2, majd határozza meg Tom által ható erő nagyságát és irányát.

A. 1.70 É, és az iránya ellentétes az Andre.w által ható erővel.

B. 1.70 É, és az iránya megegyezik Andrew által kifejtett erővel

C. 2.30 É és az iránya ellentétes az Andrew által ható erővel.

D. 2.30 É, és az iránya megegyezik Andrew által ható erő irányával.

Ismert:

Andrew által kifejtett tolóerő (F1) = 5.70 Newton

A tárgy tömege (m) = 2.00 kg

Gyorsulás (a) = 2.00 m/s2

Keresett: Tom (F) által kifejtett erő nagysága és iránya2)?

megoldás:

Alkalmazd Newton második mozgástörvényét:

ΣF = ma

F1 + F2 = ma

5.70 + F2 = (2)(2)

5.70 + F2 = 4

F2 = 4 - 5.70

F2 = – 1.7 Newton

A mínuszjel azt jelezte, hogy (F2) ellentétes az Andrew (F) által kifejtett tolóerővel1).

A helyes válasz A.

11. Ha a tömb tömege azonos, melyik ábra mutatja a legkisebb gyorsulást?

Newton első törvénye és Newton második törvénye 2

Megoldás

Nettó erő A :

ΣF = 4 N + 2 N - 3 N = 6 N - 3 N = 3 Newton, balra

Nettó erő B:

ΣF = 2 N + 3 N - 4 N = 5 N - 4 N = 1 Newton, jobbra

Nettó erő C:

ΣF = 4 N + 3 N - 2 N = 7 N - 2 N = 5 Newton, jobbra

Nettó erő D:

ΣF = 3 N + 4 N + 2 N = 9 Newton, jobbra

Newton második törvényének egyenlete:

ΣF = ma

a = ΣF / m

a = gyorsulás, ΣF = nettó erő, m = tömeg

A fenti képlet alapján a gyorsulás (a) egyenesen arányos az eredő erővel (ΣF), és fordítottan arányos a tömeggel (m). Ha egy tárgy tömege azonos, akkor minél nagyobb az eredő erő, annál nagyobb a gyorsulás, vagy minél kisebb az eredő erő, annál kisebb a gyorsulás.
A fenti számítás alapján a legkisebb nettó erő 1 Newton, így a gyorsulás is a legkisebb.

A helyes válasz a B.

12. Néhány erő hat egy 20 kg tömegű tárgyra, ahogy az az alábbi ábrán látható.

Newton első törvénye és Newton második törvénye 3

Határozza meg a tárgy gyorsulását.

Ismert:

A tárgy tömege (m) = 20 kg

Nettó erő (ΣF) = 25 N + 30 N – 15 N = 40 N

Wanted: Egy tárgy gyorsulása

megoldás:

A tárgy gyorsulását Newton második törvényének egyenletével számítjuk ki:

ΣF = ma

a = ΣF / m = 40 N / 20 kg = 2 N/kg = 2 m/s2

13. Az alábbi állítások közül melyik írja le Newton harmadik törvényét?

(1) Az utasok előrelökődtek, amikor a busz hirtelen fékezett

(2) B.papír alapú könyvek nem esnek amikor gyorsan kihúzzák a papírt

(3) Gördeszkázás közben, amikor a láb hátranyomja a talajt, a gördeszka előrecsúszik.

(4) Ohátrafelé tolva, a hajók előre haladnak

megoldás:

(1) Newton első törvénye

(2) Newton első törvénye

(3) Newton harmadik törvénye

(4) Newton harmadik törvénye

[wpdm_csomag azonosítója='470']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Normál erő – problémák és megoldások

Megoldott problémák Newton mozgástörvényeivel – Normál erő 

1. Egy tárgy fekszik az asztalon, ahogy az az ábrán látható. A tárgy tömege 1 kg. A nehézségi gyorsulás 9.8 m/s2Határozza meg az asztal által a tárgyra kifejtett normálerőt.

Normál-erő-–-problémák-és-megoldások-1-1

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (t) = mg = (1 kg)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

Wanted: normál erő (N)

megoldás:

Normál erő – problémák és megoldások 2

A tárgy nyugalomban van az asztalon, így a tárgyra ható nettó erő nulla (Newton első vagy második törvénye). A tárgy súlya függőlegesen lefelé, a Föld középpontja felé hat. Kell lennie egy másik erőnek is a tárgyon, hogy kiegyensúlyozza a... gravitációs erőEgy tárgy fekszik az asztalon, így az asztal felfelé irányuló erőt fejt ki. Az asztal által kifejtett erőt gyakran merőleges erőnek (N) nevezik. A merőleges merőlegest jelent.

Válassza ki a felfelé mutató irányt pozitív y irányként. A tárgyra ható nettó erő:

ΣFy = 0

N – w = 0

N = w

N = mg

N = 9.8 Newton

Az asztal által a tárgyra kifejtett normálerő 9.8 N felfelé ható.

2. Két tárgy pihen egy asztalon. Tömeg az 1. tárgy (m1) = 1 kg, a 2. tárgy tömege (m2) = 2 kg, nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2Határozza meg az m által kifejtett normálerő nagyságát és irányát.2 az m-en1 és az asztal által az m-re kifejtett normálerő2.

Normál erő – problémák és megoldások 3

Megoldás

Normál erő – problémák és megoldások 4

Ismert:

A tárgy tömege 1 (m1) = 1 kg

A tárgy tömege 2 (m2) = 2 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly az 1. tárgy (w1) = m1 g = (1)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

A 2. tárgy súlya (w2) = m2 g = (2)(9.8 m/s2) = 19.6 kg m/s2 = 19.6 Newton

Keresett: N1 és N2

megoldás:

(a) m által kifejtett normálerő2 az m-hez1 (N1)

N1 = w1 = 9.8 Newton

É iránya1 felfelé áll.

(b) Az asztal által az m-re kifejtett normálerő2 (N2)

N2 = w1 +w2 = 9.8 Newton + 19.6 Newton = 29.4 Newton

É iránya2 felfelé áll.

3. Egy tárgy fekszik az asztalon. A tárgy tömege 2 kg, a nehézségi gyorsulása 9.8 m/s.2Az F erő nagysága 10 Newton. Határozza meg az asztal által a tárgyra kifejtett merőleges erő nagyságát és irányát.

Normál erő – problémák és megoldások 5

Megoldás

Normál erő – problémák és megoldások 6

Ismert:

A tárgy tömege (m) = 2 kg

Nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (t) = mg = (2 kg)(9.8 m/s2) = 19.6 kg m/s2 = 19.6 Newton

F erő (F) = 10 Newton

kívánatos : a normálerő nagysága és iránya (N)

megoldás:

A normálerő iránya felfelé mutat.

A normálerő nagysága:

ΣF = 0

N – F – sz = 0

N = F + w

N = 10 Newton + 20 Newton

N = 30 Newton

4. Egy tárgy fekszik egy asztalon. A tárgy tömege 1 kg, a nehézségi gyorsulása 9,8 m/s.2, F erő1 10 N és erő F2 20 N. Határozza meg az asztal által a tárgyra kifejtett normálerő nagyságát és irányát. g = 9.8 m/s2

Normál erő – problémák és megoldások 7

Megoldás

Normál erő – problémák és megoldások 8

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

A nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Súly (t) = mg = (1 kg)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

F1 = 10 Newton

F2 = 20 Newton

Keresett: a normálerő nagysága és iránya (N)

megoldás:

A normálerő iránya felfelé mutat.

A normálerő nagysága:

ΣF = 0

É – F2 – w + F1 = 0

N = F2 + w – F1

N = 20 Newton + 9.8 Newton – 10 Newton

N = 19.8 Newton

5. A tárgy tömege (m) = 2 kg, a nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2, szög = 30oHatározza meg a tárgyra ható merőleges erő nagyságát és irányát.

Normál erő – problémák és megoldások 9

megoldás:

Normál erő – problémák és megoldások 10

w a súly, wx a súly vízszintes komponense, wy a súly függőleges komponense, N pedig a normálerő.

Ismert:

tömeg (m²) = 2 kg

nehézségi gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

tömeg (t) = mg = (2 kg) (9.8 m/s2) = 19.6 kg m/s2 = 19.6 Newton

wx = w sin 60o = (19.6₀ ...3= 9.83 Newton

wy = w cos 60 = (19.6 N)(0.5) = 9.8 Newton

Wanted: normál erő (N)

megoldás:

ΣF = 0

É – nyugaty = 0

N = wy

N = 9.8 Newton

[wpdm_csomag azonosítója='467']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Tömeg és súly – problémák és megoldások

Megoldott problémák Newton mozgástörvényeivel – tömeg és súly

1. Egy 1 kg-os tömeg súlya a Föld felszínén… g = 9.8 m/s2

Ismert:

Tömeg (m²) = 1 kg

Az a Föld felszínén fellépő gravitációs gyorsulás (g) = 9.8 m/s2

Wanted: súly (t)

megoldás:

w = mg

m = tömeg (A tömeg SI mértékegysége a kilogramm, kg)

g = nehézségi gyorsulás (A g SI mértékegysége m/s2)

w = súly (A w SI mértékegysége kg m/s2 vagy Newton)

Súly:

w = (1 kg)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

2.

(a) Rajzold le a nehézségi erő (súly) amely az asztalon nyugvó tárgyra hat, ahogy az az (a) ábrán látható.

(b) Rajzold le a gravitációs erőt (súlyt) és annak összetevőit, amelyek egy lefelé csúszó tárgyra hatnak. ferde sík, ahogy a (b) ábra mutatja

Tömeg és súly – problémák és megoldások 1

Megoldás

Tömeg és súly – problémák és megoldások 2

A súly iránya lefelé, a Föld középpontja felé mutat.

wx = a súly vízszintes komponense és wy = a súly függőleges komponense

3. Egy doboz tömege 1 kg, a nehézségi gyorsulása pedig 9.8 m/s.2Határozza meg (a) a súlyt, (b) a súly vízszintes és függőleges komponensét.

Tömeg és súly – problémák és megoldások 3Megoldás

Súly: w = mg = (1 kg)(9.8 m/s2) = 9.8 kg m/s2 = 9.8 Newton

A súly vízszintes összetevője:

wx = w sin 30o = (9,8⁻⁹⁴ N)(0,5) = 4.9 Newton

A súly függőleges összetevője:

wy = w cos 30o = (9.8√√√√√√) = 4.9√√√√√ Newton

[wpdm_csomag azonosítója='458']

  1. Tömeg és súly
  2. Normális erő
  3. Newton második mozgástörvénye
  4. Súrlódási erő
  5. Mozgás vízszintes felületen súrlódási erő nélkül
  6. Két test azonos gyorsulással történő mozgása egyenetlen vízszintes felületen a súrlódási erő hatására
  7. Mozgás a ferde síkon súrlódási erő nélkül
  8. Mozgás a durva ferde síkon a súrlódási erővel
  9. Mozgás a liftben
  10. A testek mozgását kötelékek és csigák kötik össze.
  11. Két test, amelyeknek azonos a gyorsulási nagysága
  12. Lapos görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  13. Döntött görbe lekerekítése – a körmozgás dinamikája
  14. Egyenletes mozgás vízszintes körben
  15. Centripetális erő egyenletes körmozgásban

Részletek

Fel-le mozgás szabadesésben – problémák és megoldások

Megoldott problémák lineáris mozgásban – Fel-le mozgás szabadesésben

1. Egy személy egy labdát felfelé dob a levegőbe 20 m/s kezdősebességgel. Számítsa ki, milyen magasra emelkedik. A vízállóságot ne vegye figyelembe. A gravitációs gyorsulás (g) = 10 m/s2.

Megoldás

Ezen kinematikai egyenletek egyikét használjuk fel a következőre: állandó gyorsulású mozgás, az alábbiak szerint.

vt = vo + a

s = vo t + ½ a2

vt2 = vo2 + 2 tengely

Ismert:

A felfelé irányuló irányt pozitívnak, a lefelé irányulót pedig negatívnak választjuk.

Kezdősebesség (vo) = 20 m/s (pozitív felfelé)

Nehézségi gyorsulás (g) = – 10 m/s2 (negatív lefelé).

Végsebesség (vt) = 0 (a sebessége nulla egy pillanatban a legmagasabb ponton)

Keresett: Maximális magasság (m)

megoldás:

vt2 = vo2 + 2 gh

0 = (202) + 2(-10) óra

0 = 400 – 20 óra

400 = 20 óra

h = 400 / 20 = 40 / 2 = 20 méter

2. Egy személy egy szikla szélén állva 20 m/s sebességgel felfelé dob egy követ, úgy, hogy a kő a 100 méterrel lejjebb lévő szikla aljára essen.

(a) Mennyi idő alatt éri el a golyó a szikla alját? (b) Végső sebesség közvetlenül a kő talajba csapódása előtt. Nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2Ne vegye figyelembe a légellenállást.

Ismert:

A felfelé irányuló irányt pozitívnak, a lefelé irányulót pedig negatívnak választjuk.

Magas (h) = -100 méter (negatív, mivel a végső pozíció a kezdeti pozíció alatt van)

Kezdeti sebesség (vo) = 20 m/s (pozitív felfelé)

A nehézségi gyorsulás (g) = -10 m/s2 (negatív lefelé)

Keresett:

(a) Levegőben töltött idő vagy időintervallum (t)

(b) Végsebesség (vt)

megoldás:

(a) Időintervallum (t)

Ismert:

Magas (h) = -100 méter (negatív, mivel a végső pozíció a kezdeti pozíció alatt van)

Kezdősebesség (vo) = 20 m/s (pozitív felfelé), nehézségi gyorsulás (g) = -10 m/s2 (negatív lefelé).

h = vo t + ½ gt2

-100 = (20) t + ½ (-10) t2

-100 = 20 t – 5 t2

-5t2 + 20 + 100 = 0

A kvadratikus képletet használjuk:

Szabadesésben fel-le mozgás, feladatok és megoldások 1

(b) Végsebesség

vt2 = vo2 + 2 gh

vt2 = (202) + 2 (-10)(-100)

vt2 = 400 + 2000

vt2 = 2400

vt = 49 m / s

[wpdm_csomag azonosítója='515']

[wpdm_csomag azonosítója='517']

  1. Távolság és elmozdulás
  2. Átlagsebesség és átlagsebesség
  3. Állandó sebesség
  4. Állandó gyorsulás
  5. Szabadesés mozgás
  6. Szabadesésben lefelé irányuló mozgás
  7. Fel-le mozgás szabadesésben

Részletek

Szabadesésben lefelé irányuló mozgás – problémák és megoldások

Megoldott problémák lineáris mozgásban – Lefelé irányuló mozgás szabadesésben

1. Egy labdát függőlegesen lefelé dobunk 10 m/s kezdősebességgel, és 2 másodperc alatt ér földet. Határozza meg a végsebességét közvetlenül a földet érő pillanat előtt! A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2Ne vegye figyelembe a légellenállást.

Ismert:

Kezdősebesség (vo) = 10 m / s

Eltelt idő (t) = 2 másodperc

A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2

Keresett: Végső sebesség (vt)

megoldás:

Gyorsulás 10 m/s2 sebességnövekedést jelent 10 m/s másodpercenként. 3 másodperc elteltével a sebesség = 30 m/s.

Végső sebesség = 10 m/s + 20 m/s = 30 m/s.

Kinematikai egyenletek állandó gyorsulású mozgás, ahogy az alább látható:

vt = vo + ………. 1-kor

h = vo t + ½ a2 ………. 2

vt2 = vo2 + 2 ó ………. 3

vt = vo + gt

vt = 10 + (10)(2)

vt = 10 + 20 = 30 m/s

Végsebesség = vt = 30 m / s

2. Egy hídról 5 m/s kezdeti sebességgel függőlegesen lefelé dobunk egy követ, amely 2 másodperc alatt eléri a vizet. Számítsd ki a híd magasságát!

Ismert:

Kezdősebesség (vo) = 5 m / s

Eltelt idő (t) = 2 másodperc

Nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2

Keresett: a híd magassága (h)

megoldás:

h = vo t + ½ gt2

h = (5)(2) + ½ (10)(2)2

h = 10 + (5)(4)

h = 10 + 20

h = 30 méter

3. Egy labdát függőlegesen lefelé dobunk 10 m/s kezdősebességgel 80 méter magasból. Mekkora a dobás ideje a levegőben? Mekkora a végsebessége közvetlenül a földre csapódás előtt?

Ismert:

magasság (m) = 80 méter

Kezdősebesség (vo) = 10 m / s

A nehézségi gyorsulás (g) = 10 m/s2

Keresett:

(a) Időintervallum (t)

(b) Végsebesség (vt)

megoldás:

(a) Időintervallum (t)

Végsebesség:

vt2 = vo2 + 2 gh

vt2 = (10)2 + 2(10)(80) = 100 + 1600 = 1700

vt = 41 m / s

Időintervallum (t):

vt = vo + gt

41 = 10 + (10)(t)

41 – 10 = 10 t

31 = 10 t

t = 31 / 10 = 3,1 másodperc

(b) Végsebesség (vt) ?

vt = 41 m / s

[wpdm_csomag azonosítója='513']

[wpdm_csomag azonosítója='517']

  1. Távolság és elmozdulás
  2. Átlagsebesség és átlagsebesség
  3. Állandó sebesség
  4. Állandó gyorsulás
  5. Szabadesés mozgás
  6. Szabadesésben lefelé irányuló mozgás
  7. Fel-le mozgás szabadesésben

Részletek